"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
"A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" - jelezte egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek, amely értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz. A magyarországi naperőművek terjedésének kilátásairól, a zöld áram beszerzés és elosztás kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, további részletek itt érhetők el.
2023. november 14-én megbeszélést tartott Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami vállalat vezérigazgatója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A felek a Paks II. Atomerőmű építési területét is felkeresték.
Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil – ezt az érvrendszert adta elő Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnöke a Welt and Sonntagnak adott nyilatkozatban.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
A Paks II. atomerőmű leendő 6-os blokkja alól már a talaj felét, mintegy félmillió köbmétert, kitermeltek 5 méteres mélységig, és a 2700 méternyi résfal 40%-a is elkészült már – emelte ki ma Bécsből élőben bejelentkezve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol tárgyalt az orosz fővállalkozó Roszatom vezérigazgatójával. Alekszej Lihacsov múlt pénteken Pakson is járt, és az erről kiadott Roszatom-közlemény azt is tartalmazta, hogy az 5-ös blokk alatti első betonöntési munka a minap vázolt 2024 végi céldátum helyett 2025 elejére is elcsúszhat.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel hosszabbította meg saját kormányzására vonatkozó terveit, miközben egy érdekes információt is elejtett Paksi Atomerőművel kapcsolatban – számolt be róla a Telex, a kötcsei rendezvényen tartózkodó résztvevők elmondása alapján.
Nyilvánosságra hozta honlapján a Paks II. Zrt. az oroszokkal kötött kivitelezési szerződés minapi hatodik módosítását, igaz a 16 oldalból mindössze 6 oldal látszik, a többi ki van takarva, az viszont például látszik, hogy a felek megállapodtak benne: idén év végéig felülvizsgálják a projekt ütemezését azért, hogy „az eddigi befolyásoló körülményekre, illetve a projekt körüli valós kontextusra reflektáljanak”.
Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
Ez év októbere helyett csak jövő októberre kell végezni a Paks II. projekthez szükséges résfal építésével, az Országos Atomenergia Hivatal meghosszabbította a kapcsolódó engedély hatályát - számolt be a Világgazdaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, melyben a hazai és az európai energiamix, valamint az atomenergia volt a téma. A műsor vendége volt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki korábban a Paks II. projekt kormánybiztosa volt. A szakembert kérdeztük egyebek mellett az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggályokról, valamint Pask II. jövőjéről is.
A napokban várható az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tesz a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagra – írta pénteken reggel a Politico négy diplomata forrásra hivatkozva. Feltehetően ezzel függ össze az, hogy mivel a csomagba nukleáris témájú szankció is belekerülhet, ismét éles elutasítást fogalmazott meg pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a magyar vétót is belengette. Kijelentése szerint „Amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt mi Magyarország-ellenes javaslatnak fogjuk tekinteni és meg fogjuk vétózni".
A török Akkuyu Atomerőmű építésén szerzett tapasztalatok fontosak a Paks II. beruházás számára, hiszen Magyarországon is hasonló technológiával működő blokkok létesülnek - mondta magyar újságíróknak Jákli Gergely (képünkön), a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön, a török erőműbe érkező első üzemanyagszállítmány érkezése alkalmából a helyszínen tartott rendezvényen. A világ legnagyobb jelenlegi atomerőmű projektjével kapcsolatos esemény súlyát jelzi, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett rajta online, személyesen mondott köszöntőt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, illetve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója személyesen adta át Fatih Dönmez török energetikai miniszternek az első nukleáris üzemanyag szállítmányról szóló tanúsítványt.
Megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.
Egy új litván javaslat látott napvilágot, amely az orosz atomenergia-ipart szankcionálná, de mentességeket javasol Magyarország számára, és kétéves időszakot hagyna a meglévő szerződések fokozatos megszüntetésére - értesült a Reuters.
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.