Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel hosszabbította meg saját kormányzására vonatkozó terveit, miközben egy érdekes információt is elejtett Paksi Atomerőművel kapcsolatban – számolt be róla a Telex, a kötcsei rendezvényen tartózkodó résztvevők elmondása alapján.
Nyilvánosságra hozta honlapján a Paks II. Zrt. az oroszokkal kötött kivitelezési szerződés minapi hatodik módosítását, igaz a 16 oldalból mindössze 6 oldal látszik, a többi ki van takarva, az viszont például látszik, hogy a felek megállapodtak benne: idén év végéig felülvizsgálják a projekt ütemezését azért, hogy „az eddigi befolyásoló körülményekre, illetve a projekt körüli valós kontextusra reflektáljanak”.
Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
Ez év októbere helyett csak jövő októberre kell végezni a Paks II. projekthez szükséges résfal építésével, az Országos Atomenergia Hivatal meghosszabbította a kapcsolódó engedély hatályát - számolt be a Világgazdaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, melyben a hazai és az európai energiamix, valamint az atomenergia volt a téma. A műsor vendége volt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki korábban a Paks II. projekt kormánybiztosa volt. A szakembert kérdeztük egyebek mellett az atomenergiával kapcsolatos biztonsági aggályokról, valamint Pask II. jövőjéről is.
Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás - közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter Facebook-videóban hétfőn.
A napokban várható az, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tesz a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagra – írta pénteken reggel a Politico négy diplomata forrásra hivatkozva. Feltehetően ezzel függ össze az, hogy mivel a csomagba nukleáris témájú szankció is belekerülhet, ismét éles elutasítást fogalmazott meg pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a magyar vétót is belengette. Kijelentése szerint „Amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt mi Magyarország-ellenes javaslatnak fogjuk tekinteni és meg fogjuk vétózni".
A török Akkuyu Atomerőmű építésén szerzett tapasztalatok fontosak a Paks II. beruházás számára, hiszen Magyarországon is hasonló technológiával működő blokkok létesülnek - mondta magyar újságíróknak Jákli Gergely (képünkön), a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön, a török erőműbe érkező első üzemanyagszállítmány érkezése alkalmából a helyszínen tartott rendezvényen. A világ legnagyobb jelenlegi atomerőmű projektjével kapcsolatos esemény súlyát jelzi, hogy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett rajta online, személyesen mondott köszöntőt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, illetve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója személyesen adta át Fatih Dönmez török energetikai miniszternek az első nukleáris üzemanyag szállítmányról szóló tanúsítványt.
Megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.
Egy új litván javaslat látott napvilágot, amely az orosz atomenergia-ipart szankcionálná, de mentességeket javasol Magyarország számára, és kétéves időszakot hagyna a meglévő szerződések fokozatos megszüntetésére - értesült a Reuters.
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.
A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőmű blokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
Az elmúlt 15 évben a magyar áramfogyasztás importhányada úgy nőtt folyamatosan, hogy közben a felhasználási igény nem emelkedett drasztikusan, a 3-7 ezer megawattos sávban maradt. Az elkövetkezendő években azonban olyan gyártókapacitások települnek az országba, amelyek energiaigénye hosszú távon Paks 2 kapacitását is meghaladhatja, ezért minden olyan lehetőség kiaknázásra szükség lenne, amiben jó adottságai vannak az országnak, mint például a geotermia – mondta Holoda Attila, energetikai szakértő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
Három témával foglalkozik a pénteki Portfolio Checklist. Műsorunk első részében arról kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét, hogy az előzetesen várt 25% helyett 25,7%-ra emelkedett januárban az infláció Magyarországon, a szakértők sem számítottak ilyen magas értékre. Kérdés, hogy lesz ebből - a kormányzati célként kitűzött - egy számjegyű infláció év végére. Második témánk, hogy szankciós kereszttűzbe került Paks II. A Roszatom vezérigazgatója a minap az építés 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez - mondta műsorunkban Szabó Dániel, a Portfolio makrogazdasági rovatának munkatársa. Adásunk végg legjobb légvédelmi rendszerének tekintett izraeli Vaskupola történetéről, és lehetséges ukrajnai felhasználásáról lesz szó: a témát Ács Bencével, a Portfolio Globál elemzőjével jártuk körbe.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
Azzal a témával kapcsolatban is kérdést kapott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, hogy felkészült-e a kormány arra az esetre, ha a nyugati cégek az orosz agresszió és a szankciók miatt kivonulnak a Paks II. projekt építéséből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a fontos, üzenet értékű választ adta, hogy tudomása szerint "minden ilyen esetre van forgatókönyv".
Erre nehéz lesz azt mondani, hogy véletlen volt.
Rengeteg légicsapás történt szombat éjjel mindkét országban.
Erre senki nem számíthatott.
Vuhledar méretéhez képest rettentő kemény diónak ígérkezik.
Marad a sűrített menetrend.
A lengyel miniszterelnök sem elégszik meg a németek bűnbánó fejhajtásával.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
